Súlyos környezetszennyezés következmények nélkül – címmel sajtótájékoztatót tartott Óbudán a volt Gázgyár mellett Jávor Benedek, az országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke és Hanzély Ákos, a fővárosi LMP frakcióvezető-helyettese 2011. augusztus 4-én. A sajtótájékoztatón részt vett a III. kerületi LMP képviseletében Béres András önkormányzati képviselő is.
A Gázgyár építése 1910-ben kezdődött, a termelés 1914 júniusában indult el. A gyár kora legkorszerűbb technológiáját alkalmazta, kőszénből történő lepárlási eljárás során napi 250 ezer köbméter gázt volt képes előállítani. A főváros földgázra való átállása miatt a gyárat 1984-ben bezárták, a terület 2004-ben került a főváros tulajdonába. Az óbudai gyárban a 70 évnyi termelés során folyamatosan melléktermékként mérgező vegyületeket tartalmazó gázmassza keletkezett. Az eleinte helyben lerakott hulladék többek között ammónium-, cián- és arzénvegyületeket és higanyt is tartalmazott. Különösen a termelés korai szakaszában nem igazán léteztek környezetvédelmi előírások, a gázmasszát nem kezelték veszélyes hulladékként, csupán elásták a talajban. Egy idő után nem tudták helyben megoldani a gázmassza lerakását vagy ártalmatlanítását, így távolabbi helyekre szállították a mérgező hulladékot, újabb környezeti problémákat generálva. A Gázgyárból a felhagyott Üröm-csókavári kőfejtőbe körülbelül 60 ezer tonna gázmasszát szállítottak. A Gázgyár hulladéka így már nemcsak saját területének talaját, felszín alatti vizeit és a Dunát, hanem a budai karsztvíz rendszereket is veszélyeztette.
A Gázgyár területéről 2009 szeptemberéig több mint 20 ezer tonna veszélyes hulladékot távolítottak el, ám továbbra is jelentős mennyiségű szennyező anyag maradhat a területen. Óbuda vezetése 2009 óta sürgeti a területéről a maradék gázmassza kitermelését, a talaj megtisztítását. Az óbudai polgármester már akkor felhívta a figyelmet, hogy a határértékeket többszörösen meghaladó mértékű mérgező anyag (cianid, fenol, arzén, benzol és naftalin) kerül a Dunába és a talajvízbe, ami veszélyezteti a Budaújlaki Vízműtelep vízminőségét. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szerint nincs veszélyben az óbudai vízbázis, ennek ellenére 2009 novemberében, 2002 után újra kötelezte a Főgáz Zrt.-t mint a szennyezés okozójának jogutódját a kármentesítésre.
A sajtótájékoztató során Jávor Benedek elmondta, hogy a kárelhárítás tehát - jogerős hatósági és bírósági döntések után - a Főgáz feladata lenne, a vállalat azonban - egy évtizede zajló eredményes "jogászkodás" után – jelenleg újabb perrel próbál kibújni a kötelezettség alól, veszélyeztetve az óbudaiakat, a Dunát és a főváros legfontosabb ivóvízbázisát. Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke szerint implicit módon a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő cég is elismerte felelősségét, mert tavaly nyáron kiírt egy közbeszerzést a kármentesítésre, habár az a kiírási hibák miatt meghiúsult.
Hanzély Ákos fővárosi LMP-s képviselő elmondta, hogy több száz millió forint jut az óbudai gázgyár jól ismert víz- és kátránytornyának felújítására, a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi döntése alapján, ám ez az összeg kevés, hogy ezen sok szempontból is kiemelkedő terület sorsa megnyugtatóan rendeződjön.
Jávor Benedek elmondta továbbá, hogy az LMP tudomása szerint Üröm mellett - ahol üregekben és barlangokban raktak le gázmasszát – bár hivatalosan elvégezték 6-7 milliárd forintból a kármentesítést- ám azt nem fejezték be megfelelően. A kármentesítés hivatalos befejezése után az Üröm-csókavári barlang üregeit idén lezárták, annak ellenére, hogy ismeretlen mennyiségű gázmassza található még ott, mely könnyen lehet, hogy veszélyezteti a karsztvízrendszert.
Az LMP ezért sürgeti, hogy a lehető legrövidebb időn belül tisztítsák meg maradéktalanul a gázmasszával szennyezett területeket.
Jávor Benedek blogja: http://javorbenedek.blog.hu/2011/08/04/az_obudai_gazgyar_karmenteset_hianyolja_az_lmp
