...arról, hogy hogyan működik a kisvállalkozások adózása. Úgy tűnik, ugyanis, hogy fogalmuk sincs róla.
Van egy úgynevezett „alanyi áfamentes” kategória, ezek az igazán kis forgalmú, évi maximum 6 millió forint forgalmat elérő üzletek, akik a hasznuk után nem fizetnek áfát. A beszerzésnél, a nagykereskedésben vagy a gyártónál kifizetik az áfát, de ami hasznot ráraknak, az után már nem kell. Évi 6 millió forint bevételből éppen hogy megéri egy boltot fenntartani, ezért is ilyen esetek többségében nem milliárdos üzletemberekről, hanem kis családi vállalkozásokról van szó.

Ezeket a vállalkozásokat már pont eléggé megtépázták a hipermarketek, plázák, a trafiktörvény. Úgy látszik, az utolsó rúgás a családi vállalkozókon a kötelező pénztárgépcsere lesz. Sokan be fognak zárni, hiszen azt a legalább 150 ezer forintos kiadást vagy képtelen kitermelni, vagy esetleg két havi bevételét viszi el – és akkor miből fogja a tulajdonos kifizetni a saját kiadásait, lakhatását, miből eteti meg a gyermekeit?

Roppant tiszteletreméltó, ahogy a kormány küzd az áfacsalás ellen, bár nem csipkedik magukat különösebben a legutóbbi NAV-botrány kapcsán, ahol milliárdok tűntek el. Úgy látszik, a kisebb boltok pár száz forintjából akarják kipótolni a költségvetés összes hiányát. Az a vicces, hogy az alanyi áfamentesek esetében sokkal többe kerül a pénztárgép, aztán annak a fenntartása, mint amennyi adót egyáltalán be kell fizetni a valós forgalom után!

A legnagyobb kiadás egy kisvállalkozás esetében ugyanis a havonta kötelező járulékok (nyugdíj, társadalombiztosítás) és a bérleti díj, melyeket akkor is be kell fizetni, ha a forgalom nulla.

Szóval igazán megkérdezhettek volna minket, kisvállalkozókat vagy legalább egy hozzáértő könyvelőt, mielőtt egy ostoba és átgondolatlan húzással  tönkretesznek minden kisvállalkozást, ugyanis bezárt bolt nem fizet adót. Lesznek helyette munkanélküliek, ötvenes éveiben járó emberek, akiknek szinte képtelenség munkát találni. Elmehetnek esetleg közmunkásnak.

Már nyáron is tiltakoztam az online pénztárgépek ilyen módon történő bevezetésére. Az LMP magát a koncepciót jónak tartja, azonban azt a módszert és azt a mutyit, amit a kormánypárt csinál felháborítónak tartjuk. Azért küzdünk, hogy végre egy normális és a családi vállalkozásokkal, az emberekkel törődő kormányzóerővé legyünk.

Száraz Dorka
Budapest 10. választókerület jelöltje

Száraz Dorottya vagyok, 1986-ban születtem Budapesten. Bölcsészkarra készültem, ehelyett külföldön dolgoztam évekig, és nem bántam meg: a világjárás számomra többet ért az olasz szakos végzettségnél, melyre készültem. Két gyermekem Olaszországban született, mégis végül hazaköltöztünk. Itthon saját vállalkozást indítottunk, ami egy egyszerű és hasznos környezetbarát ötleten alapul, de csak félig-meddig lett belőle sikertörténet. Rövid idő alatt feltérképeztem a magyar kisvállalkozások, és beszállítóim révén a hazai gyártók siralmas helyzetét, de az is világossá vált, hogy nem törvényszerű, hogy mindez ilyen rosszul működjön. Nem vagyok hajlandó tétlenül nézni, ahogy az elhibázott szabályozások munkahelyeket és családokat tesznek tönkre.
A másik, ami miatt úgy érzem, kötelességem felemelni hangom: azt gondolom látható a felelőtlenség és könnyelműség, ahogy természeti erőforrásainkkal bánik a mindenkori hatalom. Azt a vizet, földet, levegőt tesszük tönkre visszafordíthatatlanul, ami nem csak a gyerekeinknek fog kelleni „majd egyszer”, hanem a saját túlélésünkhöz kell, most.

30 éve élek Óbudán. Művészetkritikus, szerkesztő, médiaművész és kurátor vagyok. Katolikus vallásom erőteljes ökumenikus elkötelezettséggel párosul. Egyik legfontosabb lelki tanítóm Henri Boulad jezsuita szerzetes. Tőle idézem azt a gondolatot, amely engem leginkább jellemez.

„Hiszem, hogy a jó erősebb a gonosznál, a szeretet hatalmasabb a gyűlöletnél, a megbocsátás erősebb a bosszúnál.”

A politikában is erre a harmóniára törekszem, a közös célért, szűken és tágan vett hazánk érdekében.

Tanulmányaimat az alábbi oktatási intézményekben folytattam és szereztem pedagógiai és újságírói diplomát.

• 1972-ben Kecskemét-Budapest, Tanítóképző Főiskola
• 1980 Debrecen, Pedagógiai Főiskola, népművelő-könyvtáros szak
• 1982-83 Párizs, L’Université Paris VIII. francia nyelv-újságírás
• 1986-87 Budapest, Bálint György Újságíró Iskola, művelődéspolitikai újságíró szak

Aktivitásaim

• Bridges Pécs, 2010, helyi szervezője, később résztvevő
• Experience Workshop / Élményműhely, művésztanára 2008-tól
• MTA-MADI Geometria Galéria, Győr (H), kurátora 2005-2012 között
• Szobor és Objekt Fesztivál Pozsony, társ-kurátora 2003-tól
• Nemzetközi Szimmetria Egyesület vezetőségi tagja 2003-tól
• Site Ations (Wales) nemzetközi művészeti projekt kurátora 1999-től 
• MADI art periodical társ-, alapító szerkesztője 1998-tól 
• Duna Műhely partner rendezője 1997-99 között 
• ELTE PressEurope tanára 1997-98 között
• Élet és Irodalom Interjú rovatának külső munkatársa 1996-97 között
• Mobil MADI Múzeum társ-, alapító kurátora 1995-től
• Magyar Televízió Múzsa című műsorának szerkesztője 1995-96 között;
•  Magyar Narancs szerkesztője 1990-95 között
• FÁME (Fény-Árnyék Művészeti Egyesület) alapító tagja és elnöke 1990-2003 között
• Árnyékkötők co-media társ alapítója, és szerkesztője 1990-től; az Árnyékkötők Alkotócsoport alapító tagja 1989-tól
• Romano Nyevipe belső munkatársa 1987-89 között 
• MÚOSZ, Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja 1986-tól
• J. Galéria munkatársa 1983-85 között

Politikai programom alapvetése

A választó körzetben a felmerülő problémák megoldásában a többi párttal és civil szervezettel konstruktív módon együttműködve kívánok dolgozni. Szakterületem a művészet, a fejlesztő pedagógia és az emberi jogok. E szempontok alapján tudok közelíteni a kerületek mindennapi történéseihez.

Képviselőként is változatos szabadidős foglalkozásokat fogok szervezni a kerületek óvodáiban és iskoláiban, mivel úgy gondolom, hogy a jövő felnőttjeinek új típusú készségekre, képességekre, tudásra lesz szükségük. Ez élményközpontú, az érzékszervek mindegyikét játékba hozó és a szociális képességeket is fejlesztő, a tudomány és a művészet összefüggéseit felfedező pedagógiai gyakorlatot igényel. Nagyon fontos nekem a szegénykérdés, a kisebbségi, emberi jogi problémák köre. Ezért, folyamatosan felderítem és megoldást keresek a társadalmi igazságtalanság konkrét eseteire.

A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés ügyében azt vallom, hogy egy hazánk van a Föld, és hazánkfiai a Föld élőlényei. Ugyanakkor van egy országunk, magyarok vagyunk, magyar nyelven beszélünk, van múltunk, jelenünk és remélem, jövőnk is. E két megközelítés (Föld- ország) szervesen összefügg, amikor védjük az egyiket, a másik is biztonságban lesz. Én ebben a szellemiségben élem a mindennapjaimat és képviselőként is ennek erősödéséért fogok dolgozni.

A válság kezdete óta a kiskereskedelem hanyatlik, elég a statisztikákat megnézni. Ha valaki illusztrációt keres a számokhoz, nézzen körül valamelyik lakótelepen: a panelházak aljában nem is olyan rég működő üzletek voltak, melyek egy-egy családnak megélhetést, a háznak pedig bevételt biztosítottak; így alacsonyabb lehetett a közös költség. Amióta velük szemben ott van a hipermarket, vagy üresen állnak vagy állandóan cserélődnek a próbálkozó bérlők, de alig van olyan bolttípus, amely jövedelmező lenne. A soron legfeljebb egy kocsma és éjjel-nappali maradt meg tartósan. A társasházak bevételkiesésre, a kisvállalkozók pedig halálra vannak ítélve. Kinek jó ez?

Az LMP kezdeményezése volt a plázastop; és nagyszerű, hogy elvileg életbe is lépett. Kár, hogy csak inkább csal elvileg. Érthetetlen melyik befektető lát potenciált egy Bogdáni úti bevásárlóközpontban, amikor a környéken több is van, de egyik sem kiemelkedően sikeres. Persze, lehetne egyszerűen azt nézni, hogy rendbe tesznek egy kis területet, lesz egy újabb üvegkocka épület, talán jól is néz majd ki. Valószínűleg kevés lesz a helyi vásárló, viszont minden bizonnyal a megmaradt néhány környékbeli kisebb üzlet is lehúzhatja majd a rolót.

Száraz Dorka